A merőben új építőanyagok között szerepelhetnek többek között az öntisztító üvegfelületek, az antibakteriális padlók, a hőszigetelő és egyben páraáteresztő festékbevonatok, valamint a légszennyezettséget csökkentő beton is.

A termékek közös pontja, hogy a nanotechnológia segítségével készülnek, és nyilvánvaló társadalmi hasznuk mellett kímélik a környezetet is, mivel sokkal energiahatékonyabbak. A nanotechnológia építőipari alkalmazási lehetőségeit tekintve a hőszigetelés terén a legszembetűnőbb a kihasználhatósága és energiamegtakarítása. A normál méretű és a nanoszerkezetek ugyanis különbözőképpen viselkednek, így a nanostruktúrájú szigetelések és bevonatok előnye, hogy rossz épületfizikai ingatlanok utólagos szigetelése is könnyedén elvégezhető általuk. Az Energiaklub módszertani központ kutatása szerint nanoszigeteléssel az energia 30-40%-a megspórolható lenne, és ez az ingatlanok árában is értéknövekedést eredményezne.

  

Az új technológia iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy az utóbbi egy évben egyre többen beszélnek a nanotechnológiáról az építőiparban, valamint nyilvános konferenciákat és előadásokat is szerveznek az érdeklődők számára. Tavaly a Pécsi Tudományegyetemen szerveztek előadást a témában, idén pedig a március 21-én megrendezett Építész Tervezői Napon először szenteltek egy egész konferenciával egybekötött kiállítást arra, hogy a nanotechnológiai újdonságokat bemutassák a szakma képviselőinek.

Az idei rendezvényt az Artifex Kiadó szervezte, és apropóját részben a júliustól életbe lépő új Építési Termék Rendelet adta, mely szerint a jövőben az engedélyeztetési tervben az építésztervezőkre hárul az építési alapanyagok jellemzőinek megismerése és meghatározása. A szakemberek azonban nincsenek egyszerű helyzetben, mivel az elmúlt években megjelenő építőipari nanotechnológiai termékekre (mint például a NASA által kifejlesztett hőszigetelő „nanofesték”-re) nem érvényesek a megszokott fizikai törvények. Úgy tűnik tehát, hogy bár a nanotechnológia alkalmazása az építőiparban egyre jobban terjed, a szakembereknek nem kis kihívás az új technológiával gyártott építészeti termékek megismerése és használata. Orbán József, a nanotechnológia hazai szaktekintélye és a Pécsi Tudományegyetem tenszékvezetője az OGH Hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az ilyen struktúrájú termékek fizikai és kémiai tulajonságainak megismerése és megmérése nagyon nehéz, mivel a szokásostól eltérő szabályok, és új tulajdonságok érvényesülnek, „például a nanostrukturális anyagok a szerkezeti méretükből adódóan megakadályozzák a hő áramlását, az ennyire kis mérettartományban ugyanis nincsenek meg a hő terjedéséhez szükséges feltételek".

Valószínű tehát, hogy az építészet jövője a nanotechnológiában rejlik, ugyanis a környezettudatos és energiahatékony alapanyagokra egyre inkább nő az igény, mivel hosszú távon növelik az épületek élettartamát és értékét is. A környezet védelme mellett pedig a rezsicsökkentésnek is hatékony eszközei lehetnek a nanotechnológiát alkalmazó építészeti termékek.

Kazár Olívia
(reklámipar)