A legtöbb adófelajánlást kapó szervezetek félmilliós rajongótáborral rendelkeznek a közösségi médián, mások évtizedes lemaradásban vannak.

Félmilliós online közösség

A civilek internetes jelenlétét vizsgáló felmérés közel száz non-profit szervezet webes jelenlétét tekintette át, külön hangsúlyt fektetve az adófelajánlások nyerteseire. Egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb támogatást nyerő szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek internetes jelenlétükre és különösen a Facebookon való kommunikációra. Köztük teljesen általános a tízezer főt meghaladó rajongótábor, de vannak százezer főt meghaladó Facebook oldalak is. A tíz legtöbb adófelajánlást kapó szervezet online-közössége 505 ezer főt számlál. Az első helyezet a 197 ezer tagot számláló Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány.

Böjte Csabáék a legaktívabbak

Szinte mindegyik szervezetnél megfigyelhető, hogy míg a közösségi médián naponta, vagy akár óránként adnak közzé új tartalmat, addig a honlapjuk frissítése heti egy-két alkalomra korlátozódik. A Facebookon a legaktívabb az elmúlt időszakban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány volt, amely szinte óráról-órára közöl bejegyzéseket, írja a marketingszoveg.com felmérése. A weboldalak általában megfelelő színvonalúak, de, még ezek a szervezetek is alig használják ki az internet lehetőségeit. Az e-mail marketing 10% alatt marad, a videók használatával is csak a szervezetek fele él, az internetes hirdetéseket viszont egyre szélesebb körben használják, derül ki a marketingszoveg.com felméréséből.

Digitális szakadék a civilek között

A civilek között azonban óriásiak a különbségek. A legtöbb felajánlást szerző civilek weboldala általában igényes, egyedi megjelenéssel rendelkezik, azonban a megvizsgált többi non-profit szervezet webes jelenléte nagyon gyenge és csak egy-egy szervezet emelkedik ki az átlagból. A weboldalak minőségét osztályozva a civilek weboldalai gyenge minősítést kaptak, igen gyakori az egy évtizeddel ezelőtti megoldásokat és megjelenéseket alkalmazó oldalak. Nem ritkák a valamilyen tartalomkezelő rendszerre épülő, félkész weboldalak sem.

Mozgássérültek hátul, karitatívak elöl

A szektoron belül különösen az érdekvédelmi, kulturális és oktatási célból létrejött szervezetek weboldalai az igénytelenek. A sor végén a mozgássérülteket támogató civilek honlapjai vannak. Ellenpontként a karitatív, gyermek-egészségüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó oldalak említhetőek meg. Természetesen vannak üdítő kivételek minden területen. Az érdekvédők közül például kiemelkedik a Társaság a Szabadságjogokért, míg a zöld szervezetek közül a Tudatos Vásárlók a példája annak, hogy lehetnek sikeresek a civilek a weben.

Honlap helyett a Facebook

A tartalomfrissítés gyakoriságát tekintve, megszokott jelenség, hogy a szervezetek weboldalukat elhanyagolva inkább a Facebookon kommunikálnak szimpatizánsaikkal. Ennek oka, vélhetően az, hogy a weboldal szerkesztése több hozzáértést igényel, mint a közösségi média használata. Az átlagos civil szervezet online-közössége a Facebookon, azonban nem jelentős, jellemzően néhány száz fős rajogótáborral rendelkeznek, amelyből szigetként emelkednek ki az állatvédő, és gyermek-egészségüggyel foglalkozó, illetve a karitatív szervezetek oldalai.
A közösségi média sikere azonban csak viszonylagos. A honlappal rendelkező civil-szervezeteknek csak 50%-a van jelen a Facebookon.

Online marketing gyerekcipőben

Az azonban egyértelmű, hogy az online marketing lehetőségeit még alig használja ki a civil szféra. Videótartalmat, csak húsz százalékuk tölt fel az oldalára, hírlevelet kevesebb, mint 10%-uk használ. A tartalomfejlesztés gyerekcipőben jár, a szervezetről közölt hírek mennyiség nagyon csekély, minősége pedig alacsony színvonalú. Tudatos keresőoptimalizációra, linképítésre utaló nyomokat pedig szinte nem is lehet fellelni a non-profit szektor weboldalain.

És a lehetőségek

A tavalyi évben az adózóknak alig több mint fele ajánlotta fel adójának 1%-át valamely célból, így a felosztható pénzekből több mint tízmilliárd forint az államnál maradt. A civil szervezeteknek tehát még óriási lehetőségeik vannak a felajánlások megszerzésében, amelynek egyik legfontosabb eleme lehetne a szervezetek láthatóságának és kommunikációjának javítása. A gyorsfelmérés eredményei alapján azonban a non-profit szektor alig fordít figyelmet az internetes jelenlétre, és az online-marketing eszköztárából pedig még a legsikeresebb szervezetek is keveset használnak. Ma a hazai lakosság mintegy kétharmad használja az internetet rendszeresen, a Facebook felhasználók száma meghaladta a 4,4 millió főt. Az online-marketing professzionális felhasználása jelentős kitörési pont lehetne a non-profit szféra számára.
 

(reklámipar)

Forrás: marketingszoveg.com