Szili Eszter: A kerekasztal-beszélgetés során Karányi Dániel említette azt a bizonyos „marketinges vért”, amely egyértelműen vonatkozik rád is. Hogyan épült fel a Fluor-imázs?

Fluor Tomi: Igazából ez túlélés volt inkább, mint hatalmas átgondoltság, hiszen a kezdetekkor, 2004 körül, nagyon kevés lehetőség volt arra, hogy valaki kitűnjön. Ezután kezdtem el figyelni a különböző külföldi oldalakat, hogy hol érdemes regisztrálni, hol tudok igazán hatékonyan közvetítetni bármit. Szeretek úttörő lenni, és új dolgokat kezdeményezni. Például Magyarországon 2006-tól indult a YouTube, ahol szinte rögtön ott voltam, Twitteren pedig már 2007 óta fent vagyok, miközben ez csak az elmúlt két évben vált kimondottan népszerűvé. A UStreamet is én kezdtem el használni itthon elsőként, ez azóta lett csak igazán felkapott a zenei pályán. Ezeknek a megosztóknak a segítségével igyekeztem minél inkább bekerülni a köztudatba, ami eleinte nagyon nehéz volt, de mára már szerencsére kialakult egy elég széles kör, amely követni tud és követni is akar engem. Az egész egy választás kérdése volt: csinálom, és akkor megismernek, vagy nem csinálom, és nem ismernek meg. Én az elsőt választottam.

Fotó:Iskola

SZ.E.: Nagyon sokat emlegetted a hitelességet. Fő támogatóid a Red Bull és az Adidas. Miért pont ők, miért higgyük el, hogy te imádsz például Red Bullt inni?

F.T.: Attól válok igazán hitelessé, hogy tényleg nagyon kedvelem ezeket a márkákat, és ez kifejezetten látszik is. Egyes előadókról szinte világít az, hogy igazából nem szeretik annyira az általuk reklámozott terméket, és ezért nagyon rosszul is kommunikálják azokat.

SZ.E.: Te hogyan szereted kommunikálni a márkáidat?

F.T.:  Annak vagyok a híve, hogy nagyon direkt módon semmit. Például egy-egy klipemben vagy képemen megjelennek a termékek, de nem kiemelt szerepben. Ennek ellenére azt veszem észre, hogy ma már a közvetlenség is nagyon hatásos tud lenni. Például nemrég feltettem egy fotót Instagramra, amelyiken BarneyStinson Red Bullt iszogat, és kiírtam, hogy „Na mit iszik Barney? Csak nem?”. Ez a kép rengeteg lájkot kapott, többet, mint bármelyik másik posztom. Ez egyébként sokszor így van, hogy többen lájkolnak egy-egy termékmegjelenítésre, mint egyéb másik kiírásomra, hiszen a rajongók is szeretik, és azonosulni tudnak vele. Talán túlzás, de ahhoz, hogy valakit komolyan vegyenek, ma már szinte követelmény, hogy egy nagyobb márka álljon mellé.

SZ.E.:  És most akkor is Adidas pulóver lenne rajtad, és Red Bullt innál, ha ők nem álltak volna melléd?

F.T.: Az a durva az egészben, hogy igen. A Mizu klipjének forgatásakor például még szó sem volt szponzorációról, pedig Adidas ruhákban szerepeltem. Azt hiszem, úgy indult a dolog, hogy valaki belinkelte nekik a videómat vagy valahogyan rám találtak, és látták, hogy mennyire népszerű a Mizu, én pedig a termékeiket viselem, és ennek köszönhetően kialakult köztünk egy kapcsolat. Azt nem mondanám, hogy azelőtt állandóan Red Bullt ittam, de ez egy valóban minőségi és nagy brand, és megtiszteltetésnek tartom, hogy együttműködhetek velük.



SZ.E.: Az imént újra szóba került a sokat firtatott Kiszel Tünde-ügy. Mennyire jó reklám a negatív reklám?

F.T.:  Azt hiszem, Tündi néninek talán jó, hiszen ő valószínűleg ebből él. Én nem igazán vagyok a negatív reklám híve, de például az, hogy idén a Google-keresések között első helyen szerepelek, elárul valamit, hiszen azok is ugyanúgy rám keresnek, akik éppen szidni akarnak. Ők is ugyanúgy generálják a népszerűségemet. Az a rossz, ha valakinek csak negatív reklámja van, ezen tudni kell egyensúlyozni, persze sokszor nem is tehet róla az ember.

SZ.E.: Végül egy kis aktualitás: Hogyan töltöd majd a karácsonyt?

F.T.: Rettenetesen unalmasan, ahogyan mindenki más. Hazautazom ilyenkor, a családommal vagyok, fát díszítünk, ajándékozunk, és egyéb karácsonykor szokásos dolgokat csinálunk együtt.

Szili Eszter
(reklámipar)