"Terveink szerint az őszi BorSzalon mellett tavasszal mindig egy adott témára koncentrálunk majd, idén a kékfrankosé a főszerep" - mondta el az MTI-nek a rendezvény társszervezője.
Nemes Richárd a választás indokairól szólva emlékeztetett arra, hogy a kékfrankos a régió legnagyobb területen ültetett kékszőlőfajtája, ráadásul igen alkalmas a termőhelyi sajátosságok kifejezésére. Továbbá a fajta adottságainak köszönhetően (többek között élénk sav, finom tannin) elegáns, hosszan érlelhető és a gasztronómiában jól használható bort ad.

A kékfrankos múltjáról szólva a szakember felidézte: az előző érában felfedezték, hogy a fajta nagy hozammal is jól működik, kevésbé érzékeny a betegségekre, emiatt azonban áldozatául esett a mennyiségi termelésnek. Hozzátette azonban, hogy a rendszerváltás után 15-20 évvel a kékfrankos kezdi visszaszerezni saját arcát, azaz a termőhelyet jól kifejező, a fajtajelleget jól megmutató, elegáns és nemzetközi szinten versenyképes borok is készülnek belőle.

"Erre már sok borvidéken találhatunk példát, többek között a szekszárdin, az egrin, a mátrain vagy a sopronin. A Mátrában például elképesztő fejlődés megy végbe, gondoljunk csak a Mátrai Tőkésekre: Losonci Bálint és Karner Gábor rendkívül magas minőségű, izgalmas és akár a nemzetközi porondon is bizonyítani képes kékfrankosokat tesznek le az asztalra" - fogalmazott.



Nemes Richárd úgy vélte, a furmint mintájára a kékfrankos lehetne a vezető hazai kékszőlőfajta, melynek lehetőségeit úgy kell továbbcsiszolni, hogy a kékfrankosból ne legyen "nemzetközi stílusú bor".
"Itt lép be a Terra Hungarica értékrendje, miszerint ne maszkoljuk el a bor valódi karakterét, ne csináljunk belőle egy uniformizált, nemzetközi stílusú vörösbort. Alapelveinkhez hűen ezért az adalékoktól mentes, minimális beavatkozással készült kékfrankosokra koncentrálunk, mert hiszünk abban, hogy az így készült borok jobban kifejezik a fajtát, a termőhelyet és az adott évjáratot" - hangsúlyozta a társszervező.

A mesterkurzuson a kékfrankost nagy becsben tartó Kárpát-medencei borvidékek egy-egy borásza mutatja be a fajta legizgalmasabb termőhelyeit, így előadást tart Bott Frigyes (Muzsla, Felvidék), Pók Tamás (Eger), Kaló Imre (Eger), Szentesi József (Etyek-Buda), Karner Gábor (Mátra), Pósta Gergely (Szekszárd), ifjabb Franz Weninger (Sopron) és Werner Michlits a Meinklangtól (Burgenland).

Ezt követően kezdődik a sétáló kóstoló, ahol a fenti borászokon túl a Ráspi (Sopron), az Orsolya Pince (Eger), a Csobánci Bormanufaktúra, Losonci Bálint és Szecskő Tamás (Mátra), Maurer Oszkár (Szerémség), valamint a Strekov 1075 (Kürt, Felvidék) borai lesznek megízlelhetők. A kékfrankos mellé ráadásul mindegyik termelő hoz egy másik bort is, amely hasonló, főleg Kárpát-medencei fajtából - kadarkából, szentlőrincből, zweigeltből, rubintosból vagy magyarfrankosból - készült.



A Kékfrankos naphoz csatlakozik a Slow Food Central Budapest is, így a helyszínen különleges magyar kézműves sajtokat kóstolhatnak az érdeklődők a Sajt! 2012 sorozat keretében.
Mint Nemes Richárd elárulta, a Kékfrankos nap nemcsak a Gerbeaud Házban zajlik majd: április 21-én és az azt megelőző napokban harminc budapesti borbolt, étterem, borbár kínál a fajtához kötődő kedvezményeket, programokat. A kezdeményezés minden résztvevőjénél elérhető lesz a rendezvényhez kiadott Kékfrankos kisokos is.


info: Terra Hungarica

(reklámipar)

Forrás: MTI, bkö bgu kut bsa
Kép: terrahungarica.hu