Az Internet-használók számára ugyanakkor hitelesebbek a más fogyasztóktól e-mailben kapott információk, az online hírlevelek és a márkák honlapjai. Leghatékonyabb reklám azonban a szájpropaganda Magyarországon is, világszerte is.

Többek között ezt tárta fel a Nielsen piackutató intézet47 országban, köztük Magyarországon is végzett kutatása a reklámok iránti bizalomról. A magyar Internetezők kiemelkedő aránya bízik a neten hozzáférhető reklámokban. Sőt, a magyarok a világélvonalába tartoznak a más fogyasztóktól e-mailben kapott vélemények, valamint a szintén e-mailben érkező, megrendelt reklám-tájékoztatás pozitív megítélésével. Ebből a két szempontból az USA-ban megkérdezett Internethasználókkal vagyunk egy szinten, míg a lista élén ázsiai vagy latin-amerikai országok állnak.



Érdekes, hogy a szájpropaganda Magyarországon is a leghatékonyabb hirdetés, de azért kevesebben bíznak benne,mint globálisan vagy Európában. A magyar válaszadók 68 százaléka bízik a szájról szájra terjedő ajánlásokban.

Az európaiak a hagyományos médiumok reklámjaiban is kevésbé bíznak, mint a többi földrész fogyasztói. A magyar trend itt is eltér a főáramtól. Az újságok, tévé és magazinok hirdetéseiben kevesebb honfitársunk bízik, mint az európai átlag. A rádióreklámok hitelességével viszont a magyar mutató ugyanakkora, mint kontinensünk középértéke. Az újsághirdetéseket globálisan a Fülöp-szigeteken és Dél-Afrikában tartják legtöbben hitelesnek.

Európában a hollandok és finnek vezetnek, nem csak ebből a szempontból,de a tévé megítélésében szintén. A magazinoknál a hollandok és írek állnak az európai lista élén, ahogyan a rádiónál is.

A Nielsen öt földrész 47 országában végzett kutatása során 26 500 Internet-használót kérdezett meg arról, hogy mennyire tartja megbízhatónak a reklámokat, tizenháromféle médiumban. A médiumok köre kiterjed az újságoktól és tévétől a márkák honlapjáig.

Forrás és szöveg: Nielsen. 

Lukácsi Zsolt
(reklámipar)