Elmondása szerint a reklámadóról még nem született döntés, részleteket nem is közölt. A 2000-es években azonban két alkalommal is felmerült konkréten a reklámadó ötlete, érdemes feleleveníteni, akkor mit terveztek.

Orbán Viktor szerda este újra Brüsszelből üzent az Európai Bizottságnak. Sajtótájékoztatóján ugyanis elmondta, hogy annak a híve, hogy megemeljék a pénzügyi tranzakciós illetéket, a bankadót, az "energiaadót", és bevezessenek egy új reklámadót. Ez utóbbiról még nincs döntés, de mire hazaér várhatóan kézhez kapja az adóemelésekről szóló törvényt. Korábban épp arról volt szó, hogy a Varga-csomag harmadik lépcsőfoka, az adóemelés csak akkor jön szóba, ha a kiadászárolás és az egyszeri beruházások új finanszírozása nem lesz elegendő.

A magyar miniszterelnök mostani kijelentése kísérteties hasonlóságot mutat a 2012. októberi kijelentésével. Orbán Viktor akkor egy brüsszeli sajtótájékoztatón előre elárulta a kormány terveit: egy harmadik költségvetési csomag keretében pótlólagos milliárdokat szed be 2013-ban a bankadó, a közműadó és az energiaadó emeléséből. Ezzel akarta meggyőzni Brüsszelt a túlzottdeficit-eljárás lezárásáról a két őszi Matolcsy-csomag végrehajtásán túl. Tavaly november 18-án végül a Nemzetgazdasági Minisztérium be is jelentette a részleteket: emelkedett az energiaszolgáltatók jövedelemadója, központi adó lett a közműadó és végleges adónemként rögzítette a kormány a bankadót - írja a portfolio.hu

Az adóemelések mostani kilátásba helyezése is arra utal, hogy a kormány nyomást akar gyakorolni Brüsszelre. Az Európai Bizottság ugyanis korábban többször is megfogalmazta aggályait a magyarországi vállalati különadókkal kapcsolatban.

Kinek fájhat?

A reklámadó ötlete nem újdonság, az elmúlt években többször is felmerült. 2000 őszén a parlament költségvetési bizottságának kormánypárti képviselői egy 6 százalékos reklámadó bevezetésére tettek javaslatot. Az indítvány értelmében az állam adó formájában elvonta volna az írott és elektronikus sajtó reklámbevételének 6 százalékát 2001. január elsejétől. A bizottság végül leszavazta a javaslatot.

2008 decemberében aztán ismét előkerült a reklámadó kérdése. Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt. Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat. (A teljes hirdetési piac becsült mérete alapján 5, illetve 10 milliárd forintos bevétel jöhet össze a reklámadóból ha 3, illetve 6% lenne az adókulcs.)

Ha a kormány a most tervezett reklámadó esetében az éves reklámbevétel arányában határozza majd meg a kulcsot, akkor az hasonlóságot mutat majd a februárban kilátásba helyezett meteorológiai szolgáltatási díjjal. Ez ugyanis 0,5%-os reklámbevétel-arányos sarcot jelentene a médiacégeknek. A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy még ebben a félévben elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt.

Sokadik különadó a sorban

A reklámadó feltehetőleg tehát a hirdetési piac szereplőit sújtaná (megbízókat, hirdetési felületet értékesítőket, így a nyomtatott és elektronikus sajtót, rádiókat, televíziókat), ilyen szempontból egy újabb, szektort terhelő különadóról van szó. Az alábbiakban azt próbáltuk meg összeszedni, hogy a kormány 2010 óta milyen új sarcokat vezetett be az adórendszer megújítása keretében.

(reklámipar)

Forrás és kép: portfolio.hu