A legnagyobb probléma az, hogy ha az ügy nagy nyilvánosságot kap, akkor nagyon gyorsan sérülhet a reputáció, gyorsan elfogyhat a bizalom.

A köztársasági elnök plágiumot felvető ügyében hasonlót tapasztalhatunk.
Emiatt nézzük át hogyan is nézett ki az ügy kommunikációja?
 

Perlaky-Papp József, PR stratéga, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense. A Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagja,a Magyar Disszeminációs Szövetség elnöke. A Márkagyár stratégiai kommunikációs ügynökség stratégiai igazgatója. Vállalatvezetők, politikusok és városvezetők személyes tanácsadója.

Mit rontottak el?

1. Minden krízis kommunikáció kezelésének aranyszabálya: időben reagálj! Ezesetben a reakció megkésett volt, már egy érett, teljesen kialakult krízist próbált kezelni. Ha nem nyilatkozunk időben akkor a közvélemény jórésze azt gondolhatja, hogy ennek oka van, tehát takargatnivalónk van. Ennek a véleménynek a kialakulását el kell kerülnünk.

2. A másik fontos szabály: a nyilatkozataid szóról-szóra tervezd meg, csak olyat mondj, amit később is tudsz tartani. Ez azért fontos, mert hitelességet csak olyan nyilatkozatokkal lehet építeni, amelynek érvényessége később sem dől meg. Sajnos ezesetben többször kényszerült irányváltásra a köztársasági elnök.

3. Harmadik szabály: legyen egy őszinte, jó sztorid, amely elfogadható a nyilvánosság többsége számára, ezzel elvághatod az ügy további fejlődését. Ezt a lehetőséget nem használta az elnök kommunikációs stábja. A sztori ugyan megjött, de már az ügy olyan fázisában, amikor már nem könnyen elvágható.
 

Schmitt Pál lemondó beszéde az Országgyűlés előtt

 

Mit csináltak jól?

1. Ha jócskán megkésve is, de kiállt a nyilvánosság elé Schmitt Pál. Az ügy megkívánta az országos nyilvánosság elé állást. A felvételről sugárzottt interjú alkalmas és jó választás.

2. Az interjúban elmondott sztori hihető és szimpatikus: sportolóként megtanulta, hogy ne adja fel. Emiatt megküzd ismét a doktori címért. Jól megválasztott gondolatmenet, jól illeszkedik a köztársasági elnök arculatába.

Mit lehett volna tenni?

1. Az ügy kifejlődése közben lett volna szükség arra a típusú kommunikációra, amit szombat este láthattunk. Erre a bolgár szál megjelenése és a vizsgálóbizottság megalakulása között lett volna lehetőség. Mindenképpen azt a pozíciót kellett volna elfoglalni, hogy mi kérhessünk a vizsgálatot és igyekezzünk megnevezni annak tagjait. Ezzel bizalmat tudunk teremteni.

2. Bármilyen eredménye lesz az általunk kezdeményezett vizsgálatnak a kisdoktori címről le kell mondanunk. Azért tesszük, mert a bizalomvesztés folyamatát ezzel tudjuk átvágni, hiszen ezzel az ügy fejlődését elvághatjuk.


Az idő pénz – használjuk sokszor. Ebben az esetben az elnök immateriális vagyona lett oda, méghozzá a hírneve. A kommunikáció értéknövelő, a kríziskommunikáció veszeteségminimalizáló lehetőségeit nem tudta használni az elnök stábja.

Az üggyel a TV2-Mokka című műsorában is foglalkoztunk (videóért kattints a linkre!)

http://tv2.hu/mokka/video/kommunikacios-hibak-a-schmitt-ugyben

(reklámipar)

Forrás: prstratega.blog.hu