A projekt a Loon elnevezést kapta, és a Google szakemberei mintegy 18 hónapja dolgoznak már rajta. Az ötlet lényege, hogy óriási légballonokat engednék fel a sztatoszférába, körülbelül 20 km távolságra a földfelszíntől, a több ezer héliummal töltött léggömb pedig internetet sugározna arra, amerre a szél viszi őket.

Bár a terv elég nevetségesen hangozhat, és régóta keringő pletykákat mindig megcáfolták, a Google Új-Zélandon már el is indította az első próbaléggömbjét, ami biztos jele annak, hogy nem csupán légből kapott pletykákról van szó. A program még a kísérleti szakaszában van, a Google mégis bizakodó, és nagy reményeket fűz a Loon-hoz, célja, hogy az a 4.8 milliárd ember is tudjon csatlakozni a világhálóra (pl. Afrikában és Ázsiában), akiknek eddig erre nem volt lehetősége. 

A ballonok szabad szemmel látható magasságban szállnak, és napenergiával működnek, négy órányi napsütésre van szükségük ahhoz, hogy egy egész napra feltöltődjenek. A léggömbök földi állomásokkal lesznek összekötve, ezektől kapják majd a jeleket, amiket képesek más állomásoknak és egymásnak is továbbítani. Egyetlen léggömbbel majdnem 1300 négyzetkilométernyi területet lehet majd lefedni internettel, tehát el lehet képzelni, hogy több ezer léggömbbel mennyivel ugorhat majd meg a netezők száma.

Az első ötven tesztelővel a Google titoktartási nyilatkozatot íratott alá, de Charles Nimmo, az új-zélandi farmer elárulta, ő volt az első, aki foghatta a próbaléggömb jelét, és az időjárás jelentést nézte meg a neten, hogy megtudja, megfelelő lesz-e az idő ahhoz, hogy megnyírja a birkáit.

Összefoglaló videót itt nézhet a Google Loon-ról:

Kazár Olívia
(reklámipar)