A mérésben résztvevő rádiók összhallgatottságából a NeoFM részesedése (share%) magasan a legnagyobb, derül ki a Ipsos/GFK rádiós közönségmérés legfrissebb adataiból. Az áprilisi mérőszámok azt is megmutatják, hogy a rádiózással eltöltött időt (ATS) nézve a leghosszabb ideig a Neo-t hallgatják. A NeoFM producere azonban túlmutat a rádiók versengésén és kiemeli: a rádiók a televíziókkal is bátran állják a versenyt a hazai médiapiacon.

A több mint 7 milliós rádiós piac legnagyobb részét, majd’ 3 millió hallgatót a két nagy kereskedelmi rádió tudhat magának – derül ki az Ipsos/GFK rádiós közönségmérés legfrissebb, áprilisi adataiból. A két nagy kereskedelmi adó gyakorlatilag fele-fele arányban uralja a többséget a teljes lakosság tekintetében. Ezzel a mutatóval (reach) a kutatás bárkit annak a rádióállomásnak a hallgatói közé sorol, aki minimum 15 percre, akár csak belehallgat az adott rádióba.

Jelentősen elmozdulnak azonban az arányok a NeoFM javára, ha a lojalitást jobban kimutató közönségarányt és a rádiózással eltöltött időt vizsgáljuk.

A rádiók hallgatottságának közönségaránya (share%) a célcsoport teljes rádióhallgatási idejének a vizsgált adóra eső százalékos hányadát jelenti, azaz a célcsoport teljes rádióhallgatásának hány százalékát szerezte meg az adott rádió. E mérőszám szerint a NeoFM 24%-os hallgatottsági részesedéssel bír ellentétben a Class-al, aminek mindössze 15%-os a közönségaránya.

Szembetűnő a NeoFM előnye akkor is, ha azt nézzük, hogy egy átlagos hallgató hány percet tölt az adott rádióval. E mutató (ATS) szerint a Neo hallgató 4,2 órát tölt kedvenc rádiója hallgatásával naponta, míg a Class hallgatói csupán 2.6 órát, ami szintén jelentős különbség. Ez utóbbi adat jól mutatja azt például, hogy egy Neo hallgatót nagyobb eséllyel lehet információval “eltalálni”, mint a vetélytársét.

Bolla Zsolt, a NeoFM producere, bár sok szempontból kifogásolja a jelenlegi rádiós mérési metódust, egy dologot kiemel: “a hallgatottsági kutatások, összevetve a TV-nézési tendenciákkal egyértelműen mutatják, hogy a TV médiapiaci hegemóniája leáldozóban van, s a rádiók egyre erősödnek illetve tartják magukat.” Mint elmondta, a 18-49 közötti célcsoportot vizsgálva például a kereskedelmi televíziók egyes műsorai mostanában maximum 5-600 ezer nézőt produkálnak, míg ebben a célcsoportban például a Bumeráng folyamatosan 700 ezer körüli hallgatói tábort vonz. Bolla tehát a rádiók javára írja, hogy míg a televíziók alkalmanként, egy-egy bizonyos műsorral tudnak ilyen nézettséget felmutatni, addig a rádióknál megbízhatóan biztos, hogy reggel-délelőtt magas a hallgatottság.

A producer kiemeli emellett azt is, hogy míg a televízióknál műsorfüggő, hogy ki, melyik csatornát választja, addig a rádió hallgatók emocionálisan jobban kötődnek kedvenc csatornájukhoz. Bolla arra is kitért, hogy míg a rádiók hallgatottsága a reggel-délelőtti időben csúcsosodik ki és a nap folyamán egy lassú csökkenést, tehát egy kiegyenlítettebb napi hallgatottságot mutat, addig a tv csak az esti órákra mutat egy rapid emelkedést, míg a nap folyamán elenyésző a nézettsége.

(reklámipar)