A tippek és felvételek előtt emlékezzünk meg pár mondatban az első rádióadásról. Büszkeségünk, a magyar Telefonhírmondó 1893. február 15-én kezdte meg adását. Puskás Tivadar találmányát a mai rádió ősének tartják, 1925-ig üzemelt. Itthon a rendszeres műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult el, Budapesten.

A Magyar Rádió szünetjelei: (Budapest I., Budapest II., Kossuth, Petőfi)

A rendszeres adással jöttek a rendszeres rádióreklámok is. Bár mindannyian hallottunk már ezer és ezer ilyet, mégis csekély az esélye annak, hogy fel tudnánk idézni egy különleges kedvencet. De miért van ez így?

Danubius rádió ’89-es reklámja és szignálja:

Köztudott, hogy a hallgatók, azaz a potenciális fogyasztók reggel, az úgy nevezett drive-time (magyarul kb. vezetési idő, az autórádióra utal, melyet munkába menet hallgatnak az emberek) ideje alatt, és este hallgatnak figyelmesebben rádiót. A nap fennmaradó részében egyfajta háttérzaj-generátorként funkcionál a bekapcsolt készülék. A másik fő probléma pedig a hallgatottság hiánya. Mára a rádió a nyomtatott sajtóhoz hasonlóan erősen háttérbe szorult, a televízió és az internet ural mindent. Ilyen körülmények között mégis mit tehetünk, ha a rádión keresztül szeretnénk kommunikálni az esetleges ügyfelekkel?

A berlini Magyar Rádió három fantasztikus reklámja 2010 előttről:

Az első és legfontosabb, hogy ne akarjunk mindent elmondani. A 30 másodperces reklámot ne zsúfoljuk tele információval, mert fárasztó, unalmas és nem utolsó sorban nem enged teret semmiféle kreativitásnak. Döntsük el, hogy termékünk, szolgáltatásunk, mely tulajdonságára szeretnénk felhívni a figyelmet és koncentráljunk erre. Írjunk neki történetet, zenésítsük meg, vicceljünk, készítsünk epizódokat, melyek összefüggnek és mesélnek, kapcsoljuk össze a televízióban futó kampányunkkal vagy tegyünk bármit, ami frappáns és szórakoztató. A határ a csillagos ég.

 

Nagyon fontos az is, hogy a megfelelő adón hirdessünk. Tudjuk meg, hogy a termék, amelyet értékesíteni szeretnénk, melyik rádió hallgatóságának nyerhetné el a tetszését. Persze az sem árt, ha az adott rádió hallgatottságát is figyelembe vesszük. Nem mindegy ugyanis, hogy 100 vagy 1000 ember hallja a reklámot.

Ahogy a szóbeliséget nagy becsben tartó kultúrák, úgy mi is használjuk a rímet, alliterációt, dallamot a hallottak rögzítésére. Az ilyen fülbemászó reklámok nagyobb eséllyel váltanak ki erős pozitív vagy negatív érzelmeket, így több figyelem jut a terméknek és a vállalatnak.

Természetesen ezek a tippek se támadhatatlanok és nem biztosítják a sikeres kampányt, hiszen rengeteg múlik a hirdetőn, a kreatív szakembereken, a hirdetés időzítésén és a többi.

Bakos Csenge M.
(reklámipar)