A papír alapú, brosúraszerű kiadvány úgynevezett QR-kódok segítségével interneten elérhető tartalmakat kínál.

Az jó, hogy a telefonunk okos, de vajon okosan is használjuk? Mit tegyen az, aki értelmes tartalmakat szeretne látni a mára már lakossági tömegtermékké vált okostelefonján? A Kossuth Kiadó válasza a kihívásra az „okoskönyv”. Ráadásul egy teljes egészében hazai ötletről van szó.

A Kossuth Kiadó kétségkívül az egyre inkább élénkülni látszó hazai e-könyv piac egyik meghatározó szereplőjének számít, hiszen ők üzemeltetik az elektronikus tartalomszolgáltatás terén komoly súlyt képviselő Multimédiaplázát is, ahonnan számos magyar szöveg tölthető le pénzért, legálisan.

A csütörtöki sajtóbemutatón elhangzott, hogy a smartbook, azaz okoskönyv névre hallgató kiadványtípus a világon elsőként Magyarországon látott napvilágot. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója rámutatott: az okoskönyv előnye az, hogy a kiadványnak szinte nincs is "fizikai valója", a hozzárendelt tartalmak a világhálóról érhetőek el. A kiadványok előnye, hogy szinte bármilyen tartalom hozzárendelhető, hanganyagok, szövegek, fényképek vagy akár videók is.



Az A4-es lapnál alig nagyobb, zsebméretűre összehajtott füzetkében csak a legfontosabb információk találhatók meg. A Budapest - A 20 legszebb látnivaló című kiadvány például a fővárosi tömegközlekedésről, a fontosabb intézményekről, gyógyszertárakról, postákról, turistairodákról, nyilvános illemhelyekről tartalmaz tudnivalókat, a látnivalókról szóló információt az internetről lehet letölteni a QR-kódra irányított okostelefon-kamerával - mondta el Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője.

A kódok felismerése után egy-egy fotóvetítés indul el, miközben a narrátor a látnivaló és környéke történetéről, érdekességeiről mesél - tette hozzá. A kiadvány olyan nevezetességeket ismertet, mint a budai Vár, a Mátyás-templom, a Halászbástya, a Citadella, a Gellért Szálló és fürdő, a Lánchíd, a Lukács fürdő, a Margitsziget, a Parlament, a Szent István-bazilika, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Dohány utcai zsinagóga, a Váci utca, a "pesti broadway", a Hősök tere, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vajdahunyad vár vagy a Széchenyi fürdő. A tartalom hossza körülbelül két óra.



Sarkadi Ágnes meseíró elmondta, hogy a Rendetlen nyulak a benzinkúton című mesét kifejezetten erre a formátumra írta. Megjegyezte, hogy a mesékre nemcsak az elalvás előtt van szüksége a gyerekeknek, hanem segíthetnek az orvosi rendelőkben történő várakozásnál vagy a hosszú utazások közben is. A szöveget Stenczer Béla színész tolmácsolja, a mintegy 50 akvarell képet Fekete Hajnal festette. Sarkadi Ágnes hozzátette: az okoskönyvek előnye, hogy így egy mesébe hat történetet rejthettek.

Elhangzott több tanulságos kérdés is a prezentáción, az egyik például azt firtatta, egyáltalán miért van szükség a füzetecskére, miért nem egy internetről letölthető alkalmazás formájában valósult meg a fejlesztés. Kocsis szerint éppen azért, mert ez a kicsike kiadvány mégiscsak szemet szúr, ellenben elég nehéz lenne csak úgy rávenni mondjuk egy szingapúrit arra, hogy a rengeteg neten elérhető szolgáltatás tengeréből halássza magának a Budapest-sétát. Kivédeni persze nem lehet, hogy a fejlesztés felkerüljön az internetre is, de talán van rá remény, hogy mégiscsak sikerült egy olyan frappáns és elegáns formát találni, amiben a könyv hagyományos erényei (például a tapinthatóság és a szép tördelés) találkozik a virtuális világ kínálta lehetőségekkel.



A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az okoskönyvek ötlete az Európa Kommunikációs Ügynökség tulajdonos ügyvezetőjétől, Takács Imrétől származik. A cégvezető megjegyezte: a smartbook fejlesztése folyamatos, nemsokára a GPS segítségével kínálnak majd célzott tartalmakat a felhasználóknak.

Kocsis András Sándor kiemelte: a Magyar Turizmus Zrt. már ötezer darab okoskönyvet rendelt, emellett a jövő hét elejéről tárgyalni fognak a nagyobb vidéki városok polgármestereivel is.

(reklámipar)

Forrás: MTI, richpoi.com