Szakértők azt tanácsolják, érdemes óvatosnak lenni, jól gondoljuk meg, milyen információkat és kikkel osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon.

Bár az internet és az okostelefonok kényelmesebbé teszik életünket, bosszúságot is okozhatnak, sőt veszélybe is sodorhatják használójukat.

Magyarok milliói osztják meg mindennapjaikat a közösségi oldalakon, a világszinten közel egymilliárd felhasználóval rendelkező Facebookon is, ahol már több mint négymillióan regisztráltak Magyarországról.

Közöttük vannak profi felhasználók, akik a személyes adataik védelmét magától értetődő teendőnek tekintik-, de sokan vannak - a fiatalok közt is - akiknek még a közösségi háló alapfunkcióinak használata is kihívást jelent. A mindennapi kapcsolattartás sosem látott szabadságával együtt a kockázatok is gyarapodtak, ezért érdemes mindenkinek figyelnie a biztonsági beállításokra.

Egyik legveszélyesebb tevékenység a közösségi médiában a lakcímünk, a lakásunkban fellelhető értéktárgyak, aktuális tartózkodási helyünk , valamint a lakáselhagyás menetrendjének megosztása. Az okostelefonok fényképezéskor rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét, ami ugyancsak veszélyes lehet, főleg, ha lakásunkban vagy annak környékén készítünk fényképet. Ezért a telefon beállításai között érdemes ezeket a funkciókat letiltani.

Még a "biztonságos" képeket se osszuk meg azonnal a közösségi hálón, mindig jó, ha hagyunk néhány napot a képek kiválogatására. Utazáskor például várjuk meg, amíg hazaérünk, vagy, ha egy szórakozóhelyen készítünk képeket, semmiképp se a buli éjszakáján, hanem utólag számoljunk be élményeinkről. Üres estéken érdemes közösségi oldalaink biztonsági beállításait végigböngészni és magunkra szabni: itt állíthatjuk be például, hogy személyes adatainkból ki és milyen adatokhoz férhet hozzá.

Az interneten megadott adatok alapján bármikor kiszúrhat minket egy betörő. Természetesen a lakásbiztosítás nem óvhat meg a bűnözők támadásaitól, veszteségünket azonban enyhítheti, ha idejében gondoskodunk értékeink védelméről. A helyesen kiválasztott lakásbiztosítás fedezi az ingóságainkat ért esetleges károkat, ezért aki évekkel ezelőtt kötötte a lakásbiztosítását, annak érdemes értékkövetést kérnie - tájékoztatott Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A közösségi alkalmazások előretörésével elterjedt az okostelefonok használata is a lakosság körében: egy friss kutatás szerint már minden harmadik netező rendelkezik ilyen készülékkel. A már említettek mellett egészségügyi veszélyei is vannak az okostelefonoknak, melyeket szintén érdemes komolyan venni.

Évtizedes tapasztalat, hogy a vezetés közbeni mobilozás balesetveszélyes, de az okostelefonok elterjedésével a biciklizés, de még a gyaloglás közbeni mobilozást is felvehetjük a veszélyes tevékenységek listájára. Amerikában minden évben négyszeresére nő a "kütyü" használattal kapcsolatos balesetek száma, egy Egyesült Államokbeli statisztika szerint tavaly 1152 embert kezeltek sürgősségin, akik telefont, vagy más eszközt nyomkodtak éppen, amikor balesetet szenvedtek.

10 tipp: így védjük magunkat a neten

1. A GPS-képes digitális fényképezőgéppel és okostelefonnal készített fotók rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét. Ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy a készülék ezt ne rögzítse.

2. Az így készített "biztonságos" képeket se posztoljunk azonnal a közösségi hálóra nyaralásról. Várjuk meg, amíg hazaértünk, és utólag számoljunk be élményeinkről.

3. Örök igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Kerüljük mi is az olyan fényképek feltöltését, ami elültetné a rablás gondolatát. Ne tegyünk fel képeket, amelyen szerepelnek a lakásban található nagyobb értékek, bútorok, festmények, műszaki cikkek vagy az utcatábla és a házszám.

4. Figyeljünk, hogy milyen adatokat kérnek tőlünk a közösségi oldal alkalmazásai. Valóban szükséges egy vicces teszt kitöltéséhez, hogy az ismeretlen alkalmazás kezelője hozzáférjen a lakcímünkhöz?

5. A Facebook felhasználók ismerősei között biztos vannak nagyon régi, bizalmas ismerősök, de ugyanúgy rövid ismeretségek is. Arra figyeljünk, hogy ismeretlenekkel vagy olyan személyekkel, akikben nem bízunk meg maradéktalanul, inkább ne kössünk online barátságot.

6. Ha ezt nem tudjuk valamiért megtenni, mégis, akkor az adatvédelmi beállítások között időzzünk el kicsit. Itt részletesen szabályozhatjuk, hogy egyes adatainkat, fotóinkat, szöveges bejegyzéseinket ismerőseink mely köre számára tesszük láthatóvá.

7. Az internetezők egy szűkebb köre, nagyjából ötöde vezet blogot vagy mikroblogot. Ha valaki neki szeretne vágni a blogolásnak, jó, ha tudja: minden tartalom nyilvános lesz rajta, ha nem védi jelszóval a blogját. A nyilvános blog esetén gondoljuk meg, hogy összekötjük-e más közösségi szolgáltatással a tartalmát. Az eltérő ismerősi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatják a posztokat, akiknek ezt önszántunkból ezt nem engedélyeznénk.

8. A közösségi oldalak, a levelezőrendszerek, az e-bank felületek és szinte minden online szolgáltatás jelszót kér tőlünk. Lehetőleg minden felületen használjunk különböző jelszót és ezeket tároljuk biztos helyen.

9. Ha nyilvános számítógépről - internet kávézó, könyvtár - használjuk valamelyiket, a használat után győződjünk arról, hogy kiléptünk a felhasználói fiókból és a böngésző nem mentette el a jelszavunkat.

10. Nem elég, ha a saját közösségi profilunkon vagyunk óvatosak. Érdemes felhívni a veszélyekre ismerőseink figyelmét is, akik számára alkalomadtán mi is továbbküldünk fotókat, személyes híreket, hiszen ezek az ő oldalukról is illetéktelenek elé kerülhetnek.

(reklámipar)

Forrás: penzcentrum.hu
Képek: tunisie-news.com, digitalcrazytown.com