A narratív számítógépes játékok mindig is kötődtek a filmekhez, manapság pedig már kijelenthetjük, hogy ezek összefonódására kifejezett igény van a fogyasztók körében. Tehát a tyúk vagy tojás szindrómához hasonlóan, bár jóval prózaibb, kevésbé metaforikus módon léteznek játékokból adaptált filmek és filmekből adaptált játékok is. (Többek között: Super Mario Brothers, Prince of Persia, Silent Hill, Resident Evil, Tomb Raider, Doom.)

A számítógépes játékok rengeteg elemet örököltek át a filmektől. A műfajközeledés legfőbb oka, hogy mindkettő kínál azonosulási lehetőséget a közönség számára. Sőt, mivel a játékok lényegesen interaktívabbak, ezért könnyebben és erőteljesebben képesek bevonni a játékost a világukba, és sokkal hosszabb időt képesek kitölteni, mint a filmek. Viszont interaktivitásukat megszakítva szívesen dolgoznak a filmektől kölcsönzött non-interaktív elemekkel, hiszen a fő- és mellékszereplőket így lehet hatékonyan megismerni, vagy felkelteni az érdeklődést egy későbbi pálya iránt.

(Közös jellemző még, hogy mindkét műfaj él a trailerek figyelemfelkeltő funkciójával, ha egy-egy új termékről van szó. Ez a filmek esetében egyáltalán nem újdonság, viszont a játékokat tekintve viszonylag gyerekcipőben járó marketingfogás.)

A világhírű, számos díjat elnyert Angry Birds nevű játékot, a Rovio első fejlesztését talán senkinek nem kell bemutatni. Ha netán valaki mégis csukott szemmel és füllel járt volna a világban az elmúlt három évben: a játék lényege, hogy a felhasználónak egy csúzli segítségével kell kilőni a különböző színű, formájú, teljesítményű madarakat, hogy a tisztes távolságban, épületek között rejtőzködő tojáslopó disznókat elpusztítsa. Ez a tevékenység meglehetősen addiktív, így jelenleg is az egyik legnépszerűbb játéknak számít. Persze a „dühös madarak” sikerét kihasználva hamar megjelentek a játék nevével fémjelzett termékek (ruhák, kiegészítők, plüssfigurák).

A Rovio természetesen igyekszik minél több bőrt lehúzni a népszerű játékról. A pályák fejlesztése és a platformok kiterjesztése után rajzfilmes epizódokkal gondolta tovább a sorozatot. A sorozat március 16-án debütált. A cég az Angry Birds Toons elindításával, a legnépszerűbb video on demand szolgáltatók és tévécsatornák bekapcsolásával igazi szórakoztatóipari tényezővé akarja kinőni magát. A YouTube-on elérhetővé tett Angry Birds-rajzfilmek reklámjaira már azok megjelenése előtt több mint egymillióan kattintottak rá, és közel félmillióan elő is fizettek a hivatalos csatornára. De a csúzliból kilőtt madarak számára a határ a csillagos ég: a cég egy 2016-ra tervezett 3D-s Angry Birds-játékfilm irányában is puhatolózik a Gru producerének, John Cohennek az irányításával.



A The Croods tekintetében viszont nem kell hosszú folyamatokról beszélnünk, a Rovio Entertainment és a Dreamworks Entertainment sikeresen összefogott, és szinte egy időben jelent meg a játék és a film. Így egy csodálatos marketing-körforgás tanúi lehetünk, mely ráadásul a legfogékonyabb közönséget célozza meg: a Rovio okostelefonra készült játéka becsalogatja a nézőket a moziba, míg a mozifilm nézői majd okostelefonjukon is szeretnék tovább kísérni a Crood család történetét. A játék lényege, hogy segítsük a Crood családot túlélni a kőkorszaki vadonban, fejleszthetjük a barlangot, állatokat szelídíthetünk meg, amik növényeket termelnek, amiket más megszelídített állatok esznek majd, amik újabb növényeket termelnek. A függőség (nézőpont kérdése, hogy sajnos vagy szerencsére) hamar kialakul, akárcsak a „dühös madarak” esetében, bár kérdéses, hogy annak hatalmas népszerűségét túl tudja-e majd szárnyalni.

Baranyi Réka
(reklámipar)