Mint a legtöbb ősnyomtatvány, a kalendárium is Németalföldön, a könyvnyomtatás szülőhazájában jelent meg. Nürnberg városában egy Müller nevű csillagász 1476-ban alkotta meg harminc évre szólóan az első kalendáriumot, de nyomtatómestere és kiadója ismeretlen maradt.

Nem úgy, mint a majd két évtized múltával 1495-ben Bécsben kiadott Érvágó Kalendárium, melyet Johannes Muntz matematikus állított össze, és Johannes Winterburger nyomtatóműhelyében készült. Az egyleveles, fólió méretű, latin nyelven írt, vörös-fekete színnel nyomtatott naptárnak két magyar vonatkozása van. Első, a szerkesztő matematikus több naptárt állított össze, de csupán ezt számította budai délkörre, a másik, ez lett az első magyar vonatkozású orvosi ősnyomtatvány.

A legelső magyar kalendárium valószínűleg 1538-ban, több mint 470 éve került ki a krakkói officina faprése alól. A naptár évszám és hely megjelölése nélkül jelent meg. A nyolcadrétű 15 levélből álló naptár kiadója Székely István, humanista műveltségű reformátor, aki műve előszavában írta:

„Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Calendáriomot szerezne, kiből esztendőnek innepeit megtudhatná, igen jónak vélém én is, hogy az magyar nyelvre a Calendáriomot fordítanám, kiből megtudhatnák a gyermekek nem csak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőbe az hushagyat, mely nap lenne meg az ujság, hány órán támadna fel minden napon az nap, mikor kezdetnék el az tavasz, nyár, ősz, tél, kibe, ennek felette becsináltam az magyar Cisiot, hogy könyv nélkül is az innepeket megvethetnék, kivel vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyerekeknek, kit jő néven ha veendnek, többre és nagyobbra ennek utána igyeközünk.”

Néhány évtized múltával 1571-ben Bécsben jelent meg magyar nyelvű naptár Cureloviai Szaniszló krakkói asztrológus művéből Egyeduti Gergely fordításában. Ennek az egyetlen megmaradt példánynak is nyoma veszett.

A hazánkban kiadott kalendáriumok közül a legrégibb, a nagyszombati 1579-ben jelent meg. Pécsi Lukács készítette Sloravius ugyancsak krakkói csillagjós műve után.

Ezt követte az 1592-ből Galgóc helységben megjelent naptár. Ezután jön a debreceni kalendárium, mely 1593-ban jelent meg a város házinyomdájában, őkegyelme Csáktornyai János provizor úr idejében, aki – dr. Csűrös Ferenc tanár szerint – „valóságos tudós könyvnyomtató” volt. Azok közül való, akik mint Heltai Gáspár vagy később Misztótfalusi Kis Miklós, nemcsak mesterségbeli tudásukkal, hanem tudós voltukkal is kiérdemelték kortársaik elismerését.

A 17. századi magyarországi naptárak nyomtatási helyei: Kassa, 1618; Gyulafehérvár, 1626; Pápa, 1629; Sárospatak, 1660. Közülük leghíresebb a „Lőcsei Kalendárium”, amely a Brever-féle nyomdában Fröhlich Dávid híres késmárki matematikus összeállítása szerint készült. A kalendárium a naptári részen kívül rövid krónikát, apróbb történeteket és jövendöléseket is közölt. Hírnevét szállóigék övezték, hitelességében megbíztak és rá hivatkoztak: „Ez a lőcsei kalendáriumba való”, vagy pedig „A lőcsei kalendáriumból tudjuk” stb.

A debreceni kalendárium 1599-ben Újfalvi Imre nyomtató által lett híres. A későbbi, 1630. évi debreceni kalendáriumot Rheda Péter nyomtatta. Két példány maradt meg a címoldalának közepén Magyarország címerével és kétoldalt ágaskodó griffekkel díszített kalendáriumból.

A 16. század elején jelent meg Töltési István nyomdász kiadásában a komáromi kalendárium. Ehhez 1705-ben kapta meg I. Leopold királytól a privilégiumot.

A győri német nyelvű kalendárium 1737-ben került ki Streibig József Antal officinájának faprése alól. Egyebek közt ebben olvashatták a passarowitzi békekötés (1718) okmányának teljes szövegét. A kalendárium olyan kapós volt, hogy a Streibig nyomda alig győzte a nyomtatást. Szent Mihály napjától Szent György napjáig a faprések csak a kalendáriumot nyomtatták, éjjel-nappal, mintegy hét hónapon keresztül. Azért volt keresett a győri naptár, mert alkalmasint benne volt az országos vásárok jegyzéke is. A Streibig nyomda a kalendáriumok kiadásában vezető helyen állt.

Mögötte következett Trattner János pesti nyomdája a maga évi 37 ezer kalendáriumával. 1836-ban készült a Trattner-Károlyi-féle Nemzeti Kalendárium a maga díszes kiállításával és színes, változatos tartalmával.

Gécs Béla

Forrás: print-publshing.hu