A kiállításon a kezdetektől egészen az 1930-as évekig, tehát a klasszikus hagyományoktól a konstruktivizmusig láthatóak falragaszok.

"A plakát a vizuális kommunikáció klasszikus formája, tervezésében alapelv a kép és szöveg egysége, az azonnali befogadhatóság" - mondta Szeifert Judit, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze a tárlat megnyitóján. Hozzátette: egykor a plakát elsődleges vizuális forrásnak számított, hírértéke és esztétikai üzenete volt, ami ma az internet- és médiadömping idején szinte elképzelhetetlen. Ugyanakkor mint alkalmazott grafikai műfajnak a mindenkori megrendelő igényéhez is igazodnia kellett.

A művészettörténész a falragaszokat a polgári fejlődés termékének és a nagyvárosi életforma részének nevezte, amely a nyomdatechnika fejlődésével terjedt el a 19 század második felében. Az elsősorban litográfiával sokszorosított nyomdatermékek kezdetben az akadémizmus szellemében születtek, de hamar kialakult önálló kifejezésmódjuk. Mint elhangzott, a kiállítás a plakátokat önálló grafikai műfajnak tekinti, amely egyenlő mértékben kötődik a történelem, a művelődéspolitika, a gazdaságtörténet és a művészet területéhez. A tárlat kizárólag a művészet bizonyos eseményeihez kötődő plakátokat sorakoztatja fel, így alkotói között sok esetben találjuk magukat a kiállító művészeket.

A zirci tárlat mintegy harminc alkotása a kiállításplakátok történeti áttekintésén keresztül nagyvonalakban a magyar művészet 20. századi történetét is bemutatja: a nagybányai plein air-től a szecessziós törekvéseken át a klasszikus avantgárd, illetve konstruktivista formanyelv is megjelenik plakátban fogalmazva.

Az első magyar grafikai plakátként számontartott alkotás Benczúr Gyulától (1885)

Katona Anikó művészettörténész, a kiállítás kurátora a megnyitón tartott tárlatvezetésén az első magyar plakátként számon tartott Benczúr Gyula-munkáról elmondta: az a plakát régies ízlést tükröz, amely inkább oklevélhez hasonlít. Az évszakonként megrendezett társulati kiállításokhoz neves grafikusok és festők készítettek plakátokat, példaként a nyomdászból lett litográfus-grafikust, Helbing Ferenc munkáit említette. Később a sajátos formanyelv kialakításával a kor legkiemelkedőbb festői, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József és Vaszary János kezdtek el foglalkozni.

Az apátság épületében székelő könyvtár a tárlatot az alapításának 50. évfordulóját ünnepelő III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel közösen rendezte, a kiállítás anyagát az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára biztosítja.

A festményszerű hirdetésektől a minden értelemben modern reklámgrafikáig vezető, számos nagy nevet felsorakoztató grafikai kiállítás szeptember 2-ig látható Zircen.

(reklámipar)

Forrás: MTI, hvk/bgu